Felavatták a Puskás Arénát, az elmúlt évtized egyik legnagyobb beruházását

Célba ért az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb építőipari projektje

Az átadó napján a Puskás Aréna mérföldköveit és legfőbb erényeit bemutatva tekintünk vissza a hazai szinten páratlan méretű fejlesztésre.

Pénteken kora este felavatták a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. generálkivitelezésében elkészült Puskás Arénát. A ceremónia után az új nemzeti stadionban teltházas találkozó kezdődik, a magyar fociválogatott este 7-től 64 ezer szurkoló előtt játszott Uruguay legjobbjai ellen.

Közel négyéves projekt zárult le
Az 1953-ban megépített Népstadion állaga a 2000-es évekre annyira leromlott, hogy jelentősen korlátozódott a befogadóképessége. A régi aréna bontása 2016 elején indult meg, a mintegy 50 ezer köbméter beton és vasbeton teljes mértékben újrahasznosult, beépülve az új stadionba. A kivitelezést 2017 tavaszán kezdte el a Magyar Építő és a ZÁÉV konzorciuma a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt. (KKBK) beruházásában. 

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb építési beruházása a vele kapcsolatos közbeszerzések lezárultával száz százalékig magyar projektté vált, miután a műszaki ellenőri feladatokat az Óbuda Group és a Főber Zrt. látta el, a tervezési munkákat a Közti Zrt. végezte el, a stadion vezető tervezője Skardelli György volt. A kivitelezés során a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. készítette és szerelte az acélszerkezetet, míg a szerkezetépítés feladait a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt. oldotta meg.

Kulcsszerepben a 650 tonnás daru
A stadion projektjében 2017 végére a cölöpözési munka lezárult, és a szerkezetépítés is előrahaladott állapotot ért el. 2018-ban következhetett az egyik legnagyobb kihívásként a stadiontető kivitelezése, melynek elemeit egy 650 tonnás daruval illesztettek a helyére. Az aréna építkezése tavaly szeptemberben érte el a legmagasabb pontját, az idei év pedig döntően az épületgépészeti munkálatokról szólt. Az 52 méteres magasságával Budapest második legnagyobb épületévé vált Puskás Aréna májusban már 80 százalékos készültségnél tartott.

Az európai futballszövetség (UEFA) által is profinak ítélt kivitelezésnek köszönhetően a stadionban júniusban és szeptemberben már látványos fénypróbák következhettek, majd októberben az aréna tesztmérkőzéséről lehetett beszámolni.

Óriási szakmai erő összpontosult a projektben
Az építkezés három év alatt összesen 15 ezer embernek adott munkát, az idén tavasszal lezajlott szakaszban naponta 1500-2000 munkás volt a helyszínen, és sok határontúli magyar is részt vett a munkákban. Hogy mekkora szakmai erő összpontosult az új Puskás építésén azt jól érzékeltette, hogy a helyszínre kitelepített konténervárosban összesen több, mint 100 mérnök dolgozott.

A ma átadott stadionban nem sokáig pihen a labda, hiszen hétfőn a Gera Zoltán által irányított U21-es válogatott is itt fogadja barátságos mérkőzésen Ausztriát. A követező fontosabb mérkőzések pedig 2020 nyarán következnek, amikor Budapest három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont a foci-Eb-n. 

A múlt tisztelete találkozott a legmodernebb megoldásokkal
A nemzeti aréna újjáépítésénél számos elvárásnak kellett teljesülnie, melyek közül az egyik legfontosabb a múlt tisztelete. Ennek megfelelően a toronyépületet megtartották, ahol jövő tavaszra egy Puskás-múzeum épül fel. Ugyanezt szolgálja, hogy megtartották az épület építészeti karakterét, így a jellegzetes pillonsor és a lépcsőházsor megmaradt.

A múlt tiszteletben tartásának további eleme, hogy az új pálya kezdőköre ugyanoda került, ahová a régi: a játékosok pontosan ott végzik majd el a kezdőrúgást, ahol annak idején Puskásék.

További fontos elvárás volt, hogy 21. századi stadion épüljön a játéktérhez közeli, teljes mértékben fedett lelátókkal.

Ugyanakkor a a közönség gyorsan és könnyen közlekedhet, a lelátó meredeken ível fel, ezzel elősegítve a katlan hangulatot, Jelentős elem, hogy a nézők jóval közelebb vannak küzdőtérhez, mint a Népstadionban, ahol ráadásul még atlétikai futókör is növelte a távot.

Felejthetetlen avató, Szalai-góllal és uruguayi sikerrel

A magyar labdarúgó-válogatott 2–1-re kikapott Uruguaytól a Puskás Aréna nyitó mérkőzésén. Az új létesítmény első magyar gólszerzője Szalai Ádám, aki a találkozó 24. percében talált a kapuba.

Ez a nap, ez a pillanat is elérkezett.
Napra pontosan hatvanhat évvel azután, hogy 1953. november 15-én a magyar válogatott először lépett pályára a Népstadionban (a Svédország elleni összecsapás 2:2-es döntetlennel ért véget), az elbontott építmény helyére épített Puskás Aréna játékoskijárójában előbukkant Dzsudzsák Balázzsal az élen a magyar és a Diego Godín vezette uruguayi válogatott, hogy aztán a szurkolók hangorkánjától valósággal felrobbanjon a stadion: 65 114 drukker üvöltött boldogan a levegőbe, már csak azért is, mert történelmi pillanatnak lehettek a szemtanúi.

Ők voltak a szerencsések, akik ott lehettek Európa legújabb és egyik legmodernebb stadionjának nyitó meccsén, ráadásul a kedvencek rangos ellenfél, a világranglistán ötödik helyezett Uruguay ellen avathatták fel az arénát.

A kezdő rúgást a válogatottól elbúcsúztatott Gera Zoltán, valamint egy „fiatalember”, a 93 esztendős Nyikita Szimonyan végezte el: a hússzoros szovjet válogatott legenda ott volt a Népstadionban 1953. augusztus 20-án, mi több, gólt is szerzett a Honvéd–Szpartak Moszkva 3:2-es nyitó mérkőzésen.

2019. november 15-én 19 óra 5 perckor új időszámítás kezdődött a nemzeti együttes életében, és amikor Luis Suárez útjára indította a labdát, alighanem sokakban megfogalmazódott, remélhetőleg a 2020-as Európa-bajnokságon is láthatják itt a kedvenceket.

Ami az összeállítást illeti, Marco Rossi már korábban kijelentette, Uruguay ellen Dibusz Dénes áll a kapuban, de a kezdő tizenegyben találta magát Bese Barnabás, a sérüléséből felépülő és azóta a DAC-ban jó teljesítményt nyújtó Kalmár Zsolt, valamint a Ferencváros jó formában lévő szélsője, Varga Roland is. Sokat nem kellett várni, hogy kiderüljön, a rivális nem véletlenül tartozik a világ futballjának élvonalába. Nagyjából három és fél perce tartott a mérkőzés, amikor rövid passzos adogatásból felépülő támadás végén a legnagyobb sztár, a Barcelona támadója, Luis Suárez éles szögből lőhetett, Dibusz Dénesnek bravúrra volt szüksége, hogy lábbal hárítson.

Azonnal látható volt, az uruguayi labdarúgók más sebességi fokozatban közlekednek a pályán, és egy-egy ritmusváltással, „erre nézek, arra passzolok” átadással pillanatok alatt létszámfölényt tudnak kialakítani, a védelem mögé kerülni.

Hatvanhat évvel korábban, a Népstadion első válogatott meccsén a svéd Henry Källgren szerezte az első gólt, a Puskás Aréna avatásán pedig a PSG sztárja, Edinson Cavani (0–1). Tegyük hozzá, a gól előzményeként Matías Vina bántóan könnyedén csapta be Bese Barnabást, úgy adott középre, hogy a labda mindenkit kikerült, Cavani pedig bevetődve a hálóba lőtt. Mindenki tisztában van vele, a magyar válogatott hátsó alakzatából két meghatározó futballista, Willi Orbán és Kádár Tamás is hiányzott, ezért is volt kulcskérdés, távollétükben miként működik ez a csapatrész.

Nos, amit a magyar szurkolók láttak, aligha nyugtatta meg őket, és ez még akkor is igaz, ha azt is tudni lehetett, az uruguayi játékosok más szintet képviselnek, mint a keddi ellenfél, Wales labdarúgói. Még a játékrész felénél sem jártunk, amikor megint Bese oldalán futott a vendégek támadása, Brian Rodríguez lendületből érkezve, könnyedén cselezte ki a Le Havre védőjét, majd elegáns mozdulattal, a balösszekötő helyéről, jobbal a bal sarokba tekert (0–2). Meglehet, akadt szurkoló a stadionban, akinek megfordult a fejében, ebből nagyon sima vereség is lehet, ám szinte azonnal érkezett a szépítés: Varga Roland Dzsudzsák Balázzsal háromszögezett a jobb oldalon, mintaszerűen adott középre, Szalai Ádám pedig megszerezte az arénában az első magyar gólt! 1–2

A félidő hajrájában az egyenlítés is összejöhetett volna, hiszen jó helyről, húsz méterről szabadrúgást rúghatott a magyar válogatott. Volt, aki azt gondolta, a Szlovákia ellen parádés gólt szerző Szoboszlai Dominik lő majd, ám végül a kapitány, Dzsudzsák Balázs próbálkozott – labdája sajnos nem találta el a vendégek kapuját.

A közelmúltban még sérüléssel bajlódó Suárez nem jött ki a második félidőre, de hogy a helyére beálló Maxi Gómez is remek futballista, hamar kiderült: pimasz lövőcselt csinált a büntetőterületen belül, majd lőtt, szerencsére a próbálkozásába Vida Máté önfeláldozóan belevetődött.

Természetesen számítani lehetett arra, hogy Marco Rossi több alapemberét is lecseréli a második félidőben, így lehetőséget adott többek között az Újpest remek bajnoki formát mutató támadójának, Feczesin Róbertnek, aki napra pontosan nyolc évvel korábban, 2011. november 15-én a Lengyelországban 2–1-re elveszített találkozón játszott legutóbb a nemzeti együttesben. Rossi a folytatásban két újoncnak, Szalai Attilának és Nagy Zsoltnak is bizalmat szavazott, és mert utóbbi, a Puskás Akadémia játékosa került a védelem bal oldalára, arra is következtethetünk, hogy Walesben (ahol Korhut Mihály eltiltás miatt nem futballozhat) is szerephez juthat.

A hajrában még Cristhian Stuani ziccerét védte Dibusz, majd Vida bravúros fejese járt közel az egyenlítéshez, az eredmény azonban nem változott.

A Puskás Arénát tehát vereséggel avatta fel a nemzeti együttes, ám sokan bíznak benne, a folytatásban olyan sikereket élhetnek meg itt a szurkolók, mint egykoron a Népstadionban. Noha az eredmény sohasem mindegy, senki sem bánkódik a pénteki vereség miatt, ha kedden Cardiffban a magyar válogatott olyan eredményt ér el, amely Eb-részvételt jelent...
 

Forrás: www.magyarepitok.hu, www.nemzetisport.hu

Képek: www.magyarepitok.hu, www,nemzetisport.hu